Classic Mic - Ász Slam

A Deák téren ültünk egy padon,

elspicceltük az egész napot,

süt ránk a fénye, napozunk

szabin vagyunk és napozunk,

csak a bossunk hiszi, hogy

 otthon taknyozunk

A rádióban szól egy dal:

 „I’m an Albatraoz”

A nők meg, csak jönnek-mennek,

az aszfalt tenger miattuk olvad meg.

Hosszú lábú, kecsesek,

az ágyamig talán elérnétek.

Bombák vagytok, robban a szívem,

ha csak rátok nézzek, szerelembe esek.

Szól a dal, hangzik az ének:

„I ’m an Albatraoz”

 Szúnyogok repdesnek fölöttünk,

 nagyot szívnak, nyakalják a vérünk

 kiszipolyoznak, zabálják a pénzünk.

Az instant csodát, egyék meg amit főztek,

a tündérmeséknek mindig a jó a vége,

a szaftos részek kimaradtak belőle,

a tévében pedig, mindig megy a summa,

az életben meg csak te számítasz.

Hallgasd a zenét, füttyents egy nagyot:

„I ’m an Albatraoz”