És ha... - Lámpabura vers
És ha megcsókollak…
Érintésed ajkamnak, oly
hideg, mint maga a halál
fuvallata.
És ha szemedbe nézek…
Tekinteted szememnek, oly
üres és sötét, mint szikkadt
kút a karaván végén.
És ha szólítlak…
Szavaid fülemnek, oly
kemények és durvák, mint a
tüskés mérges bokor szívó
fogai.
És ha elmegyek…
Létezésed nekem oly,
hiány és teljesség mint a
napnak a fény és a holdnak
a sötét.
És ha szeretnélek…
Szerelmed szerelmemnek szerelmetes
végzetét jelentené, de csak ha
valóban szeretnél.